Dalocska

csokrom nem köthetem
mezei virágból
mire hozzád érnék
úgyis elhervadna
esőtlen földemen
ittas szellő táncol
szomjazó forrástól
folyónk elapadna

hajónk letapadna
lelkünk cserzett lenne
lelketlen magányban
bánat gyökerezne

kötöm szavak csendjén
buzgó igék hátán
ível a gondolat
vallomás szivárvány
langyos eső itat
napfény füröszt halkan
szívem dobbanása
érted szól e dalban

Paszternák Éva