Tűzkármentes betakarítás

A nyári időszak tűzvédelmi szempontból legveszélyesebb munkafolyamatai a szemes termény betakarítási és a szárítási munkák.

Az éves tűzkár statisztikai adatok felhívják a termelők, gazdálkodók figyelmét arra, hogy a betakarítással kapcsolatosan a keletkező tűzkár értéke dinamikusan nő.

A betakarítási, kazlazási, szalma összehúzási, bálázási és a szemes termény szárítási tevékenységgel kapcsolatos követelményeket a 2008. május 22-én hatályba lépett 9/2008. (I.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról tartalmazza.

Ezen előírások megsértése enyhébb esetben helyszíni bírságolási, szabálysértési eljárást, súlyosabb esetben tűzvédelmi bírságolást von maguk után.

A tűzesetek megelőzése, tűzkárok bekövetkezésének elkerülése érdekében az alábbiakat  tartsák be:

– Az aratási munkák végzése előtt a gépszemlék megtartása

– Aratás szabályai

– A tarló és növényi hulladék égetés szabályai

– A mezőgazdasági erő- és munkagépek előírásai

– A terményszárítás előírásai

Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma- összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.

A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelyek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni.

A gépszemléket, szárítóberendezések felülvizsgálatának végrehajtását saját szervezésben a gazdálkodók végezhetik, melyen igény és lehetőség esetén a Kisvárdai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság képviselői felkérésre közreműködnek.

A betakarítási munkák végzése során a tűzoltóság munkatársai a jogszabályi előírások betartását folyamatosan, célellenőrzések során vizsgálni fogják.

A fentieken túlmenően felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy az elmúlt években a legtöbb tűzeset a kalászos termények learatása után a mezőn maradó szalmában keletkezett. Ezen tűzesetek megelőzése érdekében be kell tartani az alábbiakban leírt fontosabb tárolási szabályokat:

A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút, illetőleg a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.

Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad!

A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező építményektől a következő tűztávolságot kell megtartani:

– az”A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 métert,

– a”C”- „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 métert,

– vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve- legalább 100 métert,

– a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 métert,

– nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert.

A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.

A mezőn (határában) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani.

A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra szabad helyezni.

A tűzkármentes betakarítás érdekében kérjük, fokozottan figyeljenek!