Képviselő testületről

NYÍRKARÁSZ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

5/2007.(III.23.)

r e n d e l e t e

a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

I. Bevezető rész

(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 62. §-ának (5) bekezdése alapján a képviselőtestületnek az alakuló üléseiket követő féléven belül kell felülvizsgálniuk, megalkotniuk a szervezeti és működési szabályzatukat (a továbbiakban: SZMSZ).

(2) A fentiek alapján Nyírkarász községi Önkormányzat Képviselőtestülete az Ötv. 16. § (1) bekezdése, valamint a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának az alábbi rendeletet alkotja:

II.                Fejezet

Általános rendelkezések

1. 1. §

(1)   Nyírkarász község Önkormányzata önállóan – szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve – intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, s mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(2)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyírkarász Községi Önkormányzat

Székhelye:     Községháza

Működése:     Nyírkarász község közigazgatási területe

(3)   A községi önkormányzat hivatalos pecsétje:

„Nyírkarász Község Képviselőtestülete” feliratú körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével.

(4)   az önkormányzat közigazgatási területére vonatkozó adatokat, valamint a választókerületek beosztásait  az 1-es számú függelék tartalmazza.

(5)   A községi önkormányzat jogi személy. A község választópolgárai a választott képviselőtestület által és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

(6)   Az önkormányzat jelképei:

Nyírkarász község címere, zászlója, melynek leírását, valamint azok használatát a képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.

(7)   Helyi ünnepeink:

március 15.

július utolsó szombat

augusztus 20.

október 23.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi

ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A helyi önkormányzás általános szabályai

1. 2. §

(1)   Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(2)   Az önkormányzat – a képviselőtestület által, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

(3)   Önkormányzati döntést a képviselőtestület – annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester -, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

Az önkormányzat feladata, hatásköre

1. 3. §

(1)    a.) Az önkormányzat kötelező feladata gondoskodni:

–         az egészséges ivóvízellátásról,

–    az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

–         az egészségügyi és szociális alapellátásról,

–         a közvilágításról,

–         a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,

–         köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

b.) egyéb a közszolgáltatások körébe tartozó feladatok:

–         a településrendezés és településfejlesztés,

–         az épített és természeti környezet védelme,

–         a lakásgazdálkodás,

–         a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás,

–         a helyi tömegközlekedés és köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,

–         gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól,

–         közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

–         közreműködés az energia szolgáltatásban,

–         a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,

–         az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.

(2)   Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(3)   Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.

A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át:

–         a rendeletalkotás,

–         szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

–         a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

–         a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,

–         a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,

–         önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

–         intézmény alapítása,

–         közterület elnevezése, emlékmű állítás,

–         eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

–         állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,

–         véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

–         a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A § (2) bekezdésének b.) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,

–         amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(4)   A képviselőtestület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

Az önkormányzat szervezetére, működésére vonatkozó szabályok

A Képviselőtestület

1. 4. §

Az Önkormányzat Képviselőtestületének létszáma: 10 fő. A megválasztott települési képviselők száma 9 fő, 1 fő polgármester. A Képviselőtestület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

A Képviselőtestület alakuló ülése

1. 5. §

(1)   A képviselőtestület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, az ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.

(2)   Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőtestületet a választás végleges eredményéről. A polgármesternek és a települési képviselőknek az ünnepélyes eskütétele után átadja a megbízólevelet.

(3)   A képviselőtestület az alakuló ülésen megállapítja a polgármester illetményét. Saját tagjai sorából – a polgármester javaslatára – titkos szavazással, minősített többséggel alpolgármestert választ és megállapítja annak tiszteletdíját.

A Képviselőtestület működésére vonatkozó szabályok

1. 6. §

(1)   A Képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes ülések időpontja általában minden hónap utolsó csütörtöke 17 óra; helyszíne a Polgármesteri Hivatal tanácskozója. A képviselőtestület július hónapban nyári szünetet tart.

(2)   A képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester az alakuló ülésen ciklustervet terjeszt a testület elé. A program a község fejlesztését, az önkormányzati feladatellátás tartalmát, célkitűzéseit tartalmazza a rendelet 3. számú függelékben foglaltaknak megfelelően.

(3)   A képviselőtestület ülésének helyéről, idejéről, napirendjéről – az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblán, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

A szavazás módja

1. 7. §

(1)    A képviselőtestület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2)    A képviselőtestület titkos szavazást tart az alpolgármester választásakor. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(3)    Titkos szavazás esetén annak feltételeit az alábbi módon kell biztosítani:

–         külön helyiség biztosítása a szavazólapok kitöltéséhez,

–         urna biztosítása a szavazás igénybevételéhez.

A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság végzi.

(4)    A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

–         a szavazás helyét, napját,

–         a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

–         a szavazás során felmerült körülményeket,

–         a szavazás eredményét.

A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá.

(5)    Név szerinti szavazást kell elrendelni:

–         a képviselőtestület önfeloszlatásának kimondásához,

–         ha a képviselőtestület tagjainak többsége azt indítványozza.

(6)    A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
A polgármester utoljára szavaz.

(7)    A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, és szó szerint ismerteti a döntést. Írásban előterjesztett döntési javaslat változtatás nélküli elfogadása esetén a szó szerinti ismertetés mellőzhető.

(8)    A polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselőtestület a benyújtástól számított 15 napon belül dönt.

A képviselőtestület döntései

1. 8. §

(1)   A képviselőtestület döntése:

a.)    rendelet,

b.)    határozat,

c.)    alakszerű határozat nélküli tudomásulvétel.

(2)   A képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
– a napirendek meghatározásáról,
– az ügyrendi kérdésekről,
– a tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről,
– a képviselőtestületi tag interpellációjára adott válasz elfogadásáról,
– a rendelet-tervezet, vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványok és
– feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról.

(3)   A képviselőtestület rendeleteit és határozatait külön-külön naptári év elejétől folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) A képviselőtestület

a.)    rendeletének megjelölése:

NYÍRKARÁSZ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

…./…év (…hó..nap)

r e n d e l e t e

b.)    határozatának megjelölése:

NYÍRKARÁSZ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

…./…év (…hó..nap)

h a t á r o z a t a

(5) A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) A rendeletet meg kell küldeni a testület tagjainak, a Megyei Közigazgatási Hivatalnak,
a jegyzőnek, valamint annak, akinek azt jogszabály külön előírja.

(7) A határozatokat meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, valamint a végrehajtásért felelősöknek.

Rendeletalkotás

1. 9. §

(1)   A képviselőtestület rendeletének megalkotását kezdeményezhetik:

–         a képviselőtestület tagjai,

–         a bizottságok,

–         a jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság, az Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző véleményét kikérve terjeszti a Képviselőtestület elé.

(1)   A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa – a jegyző irányításával – készíti el, melyet az illetékes bizottság véleményével kiegészítve kell a képviselőtestület elé terjeszteni. Minden rendelet-tervezet előkészítése során ki kell kérni az Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző véleményét.

(2)   A megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A rendelet kihirdetésének módja: A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik Nyírkarász község Polgármesteri Hivatalában elhelyezett hirdetőtáblán 8 napra történő kifüggesztéssel, melynek szövege a jegyzőnél megtekinthető.

(6) A rendelet kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik. A jelenleg hatályos   rendeletek a 8.sz. függelékben kerültek rögzítésre.

A képviselőtestület bizottságai

16. §

(1)   A képviselőtestület állandó jelleggel

–         3 tagú pénzügyi

–         3 tagú ügyrendi és

–         5 tagú szociális bizottságot hoz létre.

(2)   A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

(3)   A bizottság elnöke, valamint tagja nem lehet a polgármester, az alpolgármester, valamint a hivatal dolgozója.

(4)   Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.

(5)   A bizottságok működésére, határozatképességére, valamint a határozathozatalra a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)   A képviselőtestület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek során meghatározza a bizottság feladatait, létszámát és személyi összetételét.

(7)   A bizottságok maguk határozzák meg működésük részletes szabályait, figyelembe véve az önkormányzati törvény, valamint az SZMSZ előírásait.

(8)   A bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A bizottságok személyi összetételét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.