lehet…

lehet ülni a sötét szobában
elbújva a világ elől
lehet sírni nagy titokban
de a szivárvány ettől nem jön elő
az ablakot is be lehet zárni
ne jöjjön fény
ne legyen meleg
lehet magadba fojtani is
a beszennyezett emlékeket
a tükröt letakarod
magad fölött ülöd a gyászt
s mint menthetetlen
merülsz
zuhansz
némaságod leigáz
és elveszejted önmagad
kívülre zártad az ajtód előtt
kopogtató jó sorsodat

Paszternák Éva